TESTÜLETEK
TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS MENETÉRŐL
KÉRELEM BENYÚJTÁSA
LINKGYŰJTEMÉNY
ALÁVETÉSI NYILATKOZATOK
EGYÜTT NEM MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK
OK
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Békéltető Testület
A testület eljárási szabályzata

 

A Zala Megyei Gazdasági Kamarák mellett működő Békéltető testület

Eljárási Szabályzata

 

egységes szerkezetben a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. békéltető testületről rendelkező fejezetével

 

A békéltető testület hatásköre

Fgytv. 18. § (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

 

Sz. 1. § A békéltető testület hatáskörébe tartozik minden olyan ügyben kezdeményezett jogvita, amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében eljáró személy vagy szervezet – azaz vállalkozás- olyan tevékenységére vonatkozik, amely önálló foglalkozásán vagy gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyeket  - azaz a fogyasztókat-  érint vagy érinthet.

Sz. 2. §  A béltető testület hatáskörének megállapítása szempontjából nem bír jentőséggel, hogy a vállalkozás a tevékenységét a szükséges engedélyek birtokában vagy anélkül végzi vagy rendelkezik-e  tevékenység gyakorlásához szükséges jogosítványokkal.

 

 

 

A békéltető testület működtetése

 

 

Fgytv. 18 § (2) A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.

(3) Az állam a mindenkori éves központi költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a békéltető testületek működésének ügyszámarányos támogatásáról.

(4) A helyi önkormányzatok részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.

 

A békéltető testület illetékessége

 

Fgytv. 20. § (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.

(2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.

 

(3) Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület, a (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.

(4) Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.

(5) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető kamara illetékességi területéhez igazodik.

 

Sz. 3.  §  Amennyiben a fogyasztó a kérelmet szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testületnél nyújtja be és a teljesítés helye belföldön található továbbá a fogyasztó nyilatkozott arról, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, úgy kell tekinteni, hogy az az Fgytv. 20.§ (3) bekezdésében említett kérelemnek minősül.

 

Sz.4. § Több fogyasztó közösen előterjesztett kérelme, egy eljárásban akkor bírálható el, ha az igény azonos ténybeli alapból származik, azonos vállalkozás ellen irányul és fogyasztóknak a tanács döntésére irányuló indítványa külön-külön egyenként pontosan meghatározott. Az ügyben érintett fogyasztók az eljárás során önállóan vagy képviselőjük útján járnak el.

Sz.5. § Egy fogyasztó több vállalkozás ellen előterjesztett kérelme abban az esetben alkalmas az eljárás megindítására, ha az igény azonos vagy egymással összefüggő ténybeli alapból származik, azaz a fogyasztói jogviszonya valamennyi vállalkozással fennáll továbbá a fogyasztónak a tanács döntésére irányuló indítványa ez egyes vállalkozásokkal szemben külön-külön egyenként pontosan meghatározott.

 

 

 

A békéltető testület szervezete

 

Fgytv.21. § (1) A békéltető testület elnökből, - szükség szerint - elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.

(2) A békéltető testületi tagokat - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - egyrészről a kamara és a megyei (fővárosi) agrárkamarák, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A testületi tagok száma testületenként legalább tíz, legfeljebb harminc, illetve ha a testülethez benyújtott kérelmek száma a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, negyven fő. A jelölés során biztosítani kell, hogy a testületnek legyen olyan tagja, aki a 25. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel.

(3)-(5)

(6) A békéltető testületi tagok megbízatása három évre szól. A tagok újraválaszthatóak.

(7) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.

Fgytv.22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Nem lehet békéltető testületi tag,

a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

Fgytv.23. § (1) Az elnököt - a testületi tagok közül - a békéltető testület választja meg. A választás eredményéről a békéltető testület értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának megszűnését követő hatvan napon belül a békéltető testület nem választ elnököt, az új elnököt a fogyasztóvédelemért felelős miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.

(2) A békéltető testület elnöke - ha a testület munkaterhe azt indokolja - elnökhelyettest jelölhet ki a testületi tagok közül. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. Elnökhelyettes hiányában az elnököt szükség esetén az általa az adott alkalommal történő helyettesítésre kijelölt tag a kijelölésben meghatározott körben helyettesítheti.

 

Sz.6. § Az elnök az elnökhelyettest írásban jelöli ki. A kijelölésről a működtető kamarát tájékoztatja. Az elnök esetenként képviseleti jogkörét –ideértve a perbeli képviseletet is- az általa meghatalmazott személy részére átruházhatja.

 

Fgytv.23/A. § A tagokról a testület elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamarának, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

Fgytv.24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) a 22. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok bekövetkezése esetén,

c) lemondással,

d) alkalmatlanná válása esetén,

e) halálával.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével a békéltető testület elnöke, illetve - az elnök tekintetében - a békéltető testület tagjai közül választott, a kamara és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt tagokból álló háromfős testület állapítja meg.

(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása e törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni. Ha a tag megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, az olyan folyamatban lévő ügyben, amelyben eljáró tanács tagja, még eljár.

Fgytv.24/A. § A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

 

A békéltető testület eljáró tanácsa

 

Fgytv.25. § (1) A békéltető testület - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - háromtagú tanácsban jár el.

 

(2) Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok 23/A. §-ban meghatározott listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését.

 

Sz.7. § Amennyiben több fogyasztó egy eljárásban érvényesíti igényét, illetőleg egy fogyasztó több vállalkozás ellen indít eljárást, és az egy oldalon eljáró felek nem tudnak megegyezni a kijelölt eljáró tanácstag személyében, a békéltető testület elnöke a felek által javasolt személyek közül jelöli ki az eljáró tanács tagját.

 

(3) Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél - az általa az (1) bekezdés szerint jelölhető testületi tag megjelölésével - azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.

 

Sz.8. § Vélelmezhető, hogy a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, ha az igény értéke nem éri el a 20.000 Ft-ot.

 

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

(5) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az eljáró tanács elnökét említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.

 

Fgytv.26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.

(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.

(6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat.

 

 

 

Sz. 9. § „A” változat

(1)Ha a kizárási ok a békéltető testület elnöke vagy elnökhelyettese vonatkozásában áll fenn, a testület nem járhat el az eljárásban. Ezen esetben a békéltető testület elnöke, a testület kizárásnak megállapítása mellett, az ügyet átteszi az Fgytv. 20.§ alapján illetékes másik békéltető testülethez.

(2) A kizárási kérelem tárgyában folytatott meghallgatásról a testület elnöke emlékeztetőt vesz fel, melyet mind a testület elnöke, mind az érintett tag aláírásával lát el.

(3) Amennyiben a kifogás vagy a bejelentés ügyében helyt adó határozat születik, az új testületi tagot, elnököt vagy egyedül eljáró tanácstagot a jelen Eljárási Szabályzat szerint kell kijelölni.

(4) Az eljáró tanács a fél kérelmére vagy hivatalból dönt abban a kérdésben, hogy az eljárás korábbi részét meg kell-e ismételni.

 

Sz. 10. § „B” változat

Amennyiben a kizárási ok a békéltető testület elnöke tekintetében áll fenn, az elnök kizárásra vonatkozó jogait a békéltető testület tagjaiból sorsolással kiválasztott 3 tagú tanács gyakorolja. A testület tagjainak nevét tartalmazó urnából kihúzott nevek közül az adott oldal képviselői közül elsőként szereplők lesznek a tanács tagjai, az adott oldalról másodikként kihúzott személy a tanács elnöke, a harmadikként stb. kihúzott nevet nem kell számításba venni.

A „B” változat elfogadása esetén:

Sz.11. §   A kizárásra vonatkozó döntésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a kizárási okot, a meghallgatás tartalmát és a kizárási indítványra vonatkozó döntést. A jegyzőkönyvet az adott ügy iratai között meg kell őrizni.


A békéltető testület eljárása

Fgytv.26/A. § A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

Sz.12. §[1] A haladéktalan tájékoztatás követelményének megfelel, ha a békéltető testületet működtető kamara a honlapján folyamatosan, a közzétett rendes munkarendje szerinti időben telefonon vagy személyesen szóban, e-maile   n legkésőbb a következő munkanapon a kérésnek eleget tesz.

Sz.13. §  A békéltető testület tagjai és munkatársai sem adhatnak tájékoztatást  folyamatban levő – még el nem bírált- ügyben az eljárástól várható konkrét döntésről annak pontos eredményről.

 

.

Fgytv.27. § A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Fgytv.28. § (1) A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul.

(2) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani. Az írásos formának a 17/C. § szerinti módokon is eleget lehet tenni. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,

b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,

c) - ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése szerint a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani - a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,

d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

e) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. §-ban előírt feltétel teljesítéséről,

f) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított,

g) a testület döntésére irányuló indítványt.

(3) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak a 17/A. § (3) vagy (4) bekezdése, illetve a 17/B. § (5) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.

 

Sz.14. §  A békéltető testületi eljárás nyelve a magyar.

Sz.15. §. A békéltető testület a kérelem benyújtására formanyomtatványt rendszeresíthet. Ebben az esetben ahhoz kitöltési útmutatót kell mellékelni, amely a fogyasztó számára közérthető módon segíti kérelem megírását és az előírt dokumentumok csatolását.

 

(4) Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

 

Sz.16. § A meghatalmazást – kivéve az ügyvédi meghatalmazást - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Ez utóbbi meghatalmazást a békéltető testület akkor tekinti megfelelőnek, ha

a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

d) a vállalkozás által üzleti körében kiállított okiratot cégszerűen aláírták;

 

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (2)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető testület elnöke a kérelmet - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül - a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

Sz.17. § Az elnök a hiánypótlásra a legfeljebb 30 napos határidő tűzésével hívja fel a kérelmezőt (fogyasztót). Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, az iratot a testület az elnök döntése alapján irattárba helyezi.

 

Fgytv.28/A. § Az eljárás megindítása az elévülést megszakítja. Az eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadók.

Fgytv.29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik.

 

Sz.18. § Amennyiben fogyasztó a hiánypótlási felhívásban közölt határidő eltelte után annak eleget tesz, az eljárást a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint le kell folytatni.

 

(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök - a (4) és a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) Az elnök a kérelmet - meghallgatás kitűzése nélkül - elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

 

Sz.19. § „ A” változat

A per folyamatban létével vagy a jogerős ítélettel egy tekintet alá esik a folyamatban lévő fizetési meghagyásos eljárás, illetőleg a jogerős fizetési meghagyás is

Sz.20. § „ B” változat

Az Sz.  16.  § elhagyása, mert a jogszabály pert említ, a fizetési meghagyás pedig nemperes eljárás.

(5) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a 23/A. § szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik.

(6) A 25. § (3) bekezdése szerinti esetben az elnök az értesítésben közli a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, egyben köteles felhívni a felek figyelmét arra, hogy a 25. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el.

(7) Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

(8) Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(9) A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

 

Sz.21. §  Amennyiben a vállalkozás válaszirata a meghallgatást megelőző 30 napon belül érkezik be a békéltető testülethez az elnök azt a meghallgatáson adja át.

 

 

(10) Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

Fgytv.29/A. § A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni.

 

Sz.22. §  (1) A beadványokat és az ügy iratait a feleknek a békéltető testület küldi meg, a felek által megjelölt kézbesítési címre.

(2) A fogyasztó kérelmét, a vállalkozás válasziratát, a felek további beadványait, a meghallgatásról szóló értesítést, a békéltető testület határozatait, az ajánlást, és eljárást megszüntető iratot a békéltető testület tértivevényes ajánlott levéllel küldi meg.  Más iratokat ajánlott levéllel vagy fax vagy e-mail útján is továbbíthat a békéltető testület.

(3) A jelen §-ban említett iratok bármelyike személyesen is kézbesíthető a félnek átvételi elismervény ellenében.

(4) A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

 

Sz.23. § Amennyiben a felek meghatalmazott útján járnak el, az iratokat a békéltető testület a maghatalmazott részére küldi meg.

 

Fgytv.29/B. § A felek meghatalmazott útján is eljárhatnak. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Fgytv.30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja.

 

 

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

 

Sz. 24. § (1) A meghallgatás kezdetén a fogyasztó vagy az eljáró tanács elnöke felolvassa vagy ismerteti a kérelmet.

(2) Ezután az eljáró tanács elnöke felhívására a fogyasztó nyilatkozik arra nézve, hogy a előadott kérelmét változatlanul fenntartja-e, illetőleg, hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg újonnan felmerült körülmények folytán.

(3) A fogyasztó nyilatkozata után a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás adja elő az eljárás megszüntetésére irányuló, érdemi védekezést tartalmazó vagy egyezség létrehozatalára irányuló illetve nyilatkozatát. A vállalkozásnak nyilatkozatában elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

(4) Ha a vállalkozás az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kéri az eljáró tanács mindenekelőtt ebben a kérdésben tárgyal.

(5) Az eljáró tanács elnöke - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - a feleket felhívja további nyilatkozatok megtételére.

(6) A békéltető testület saját eljárási szabályzatában – ennek hiányában a békéltető testület elnökének utasítása alapján- meghatározhatja, hogy az eljáró tanács a feleknek a meghallgatáson tett lényeges nyilatkozatait milyen módon (jegyzőkönyv, feljegyzés, hangfelvétel stb.) rögzíti. Erről a feleket az eljáró tanács tájékoztatja.

(3) Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

Sz. 25. § (1) Bármelyik fél, indokolás nélkül kérheti az eljárás bármely szakaszában, hogy korábbi nyilatkozata ellenére, a meghallgatásról az eljáró tanács a nyilvánosságot zárja ki.

(2) A meghallgatáson az eljáró tanács elnökén, tagjain, a feleken, a felek képviselőjén, a jegyzőkönyvvezetőn, a tolmácson  kívül csak olyan személy lehet jelen, akinek a jelenlétéhez mind az eljáró tanács, mind pedig minden fél hozzájárult.

Sz. 26. §  A meghallgatásról a felek hang vagy videofelvételt csak abban az esetben készíthetnek, ha ahhoz minden érintett fél és az eljáró tanács  is hozzájárul.

 

Fgytv.31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 

Sz. 27. § (1) A fél köteles bizonyítani azokat a körülményeket, amelyekre követelése vagy védekezése megalapozásául hivatkozik. Az eljáró tanács felszólíthatja a felet további bizonyítékok beterjesztésére.

(2) Az írásbeli bizonyítékot a fél eredetiben, vagy másolatban köteles előterjeszteni annyi példányban, hogy abból minden félnek egy-egy példány, az eljáró tanácsnak pedig három példány jusson.

(3) Amennyiben a fél az előírt bizonyítékot az eljáró tanács által előírt határidőre nem terjeszti be, az eljáró tanács határozatát a már rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján hozhatja meg.

(4) Az eljáró tanács tagjai meggyőződésük szerint mérlegelik a bizonyítékokat.

(5) Az eljáró tanács az ügyben hivatalból tanúmeghallgatást nem foganatosít, és szakértői bizonyítást nem rendel el. A felek azonban nincsenek elzárva attól, hogy saját maguk tanút állítsanak vagy  írásbeli szakértői véleményt szerezzenek be, és azt az ügyben bizonyítási eszközként felhasználják.

(6) Amennyiben a fél a meghallgatáson késedelmesen jelenik meg vagy az eljárás során iratot késedelmesen terjeszt elő az eljáró tanács azt csak abban az esetben veszi figyelembe, ha az ügyben még nem döntött.


A békéltető testület döntése

(3) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség.

 

Sz.28.§ Az eljáró tanács az eljárást eljárás folytatásának lehetetlen volta miatt különösen akkor szünteti meg, ha:

a) a fogyasztó a tanács elnökének felhívására a jogvita eldöntéséhez szükséges nyilatkozatokat nem bocsátja az eljáró tanács rendelkezésére

b) az ügyben a szükséges bizonyítás lefolytatása nélkül érdemi döntés nem hozható, és a bizonyítékot a bizonyításra köteles fél nem terjeszti a tanács elé, és jogszabályi vélelem alapján sem dönthető el az ügy.

 

(4) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt.

(5) A tanács az eljárást az annak megindulását követő kilencven napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Fgytv.32. § Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás - a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt - általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

Fgytv.33. § (1) A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

 

 

(2) Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

(3) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

 

Sz.29.§ Amennyiben az eljáró tanács a kötelezést tartalmazó határozatban a fogyasztó kérelmének részben ad helyt, a felmerült költség arányos megosztásáról rendelkezik.

 

(4) A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kézbesítését követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.

(5) A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek.

Sz.30. § (1) Az eljárást befejező döntésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a békéltető testület megnevezése,

b) az ügy száma,

c) a döntéshozatal helye és időpontja,

d) a felek megnevezése, lakóhelye illetve székhelye,

e) a jogvita tárgya és az ügy körülményeinek rövid kifejtése,

f) rendelkezés a fogyasztó kérelmének, és –kötelezést tartalmazó határozat esetében- az eljárási költségek tárgyában

g) a döntés indokolása, jogszabályi hivatkozással,

h) tájékoztatás az Fgytv. 34§ /1/-/4/ bekezdésében foglaltakról

i) utalás a döntés fajtájára egyezséget jóváhagyó határozat, kötelező határozat, ajánlás, megszüntetés

j) hivatkozás a vállalkozás alávetésére, vagy annak hiányára

k) az eljáró tanács tagjai és az elnök családi és utóneve,

l) határozattal jóváhagyott egyezség, kötelezést tartalmazó határozat és ajánlás esetében utalás az Fgytv. 36.§  /5/ bekezdésében foglaltakra

m) az eljáró tanács elnökének és tagjainak aláírása

(2) Az eljáró tanács tagjainak aláírása mellőzhető, ha a békéltető testület által megfelelően dokumentáltan az írásba foglalt döntés tartalmát megismerték.

 

 

A békéltető testület döntését követő eljárások, jogorvoslat

 

 

Fgytv.34. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól a (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3) A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

(4) A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

(5) A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

(6) A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(7) A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

(8) A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók.

Fgytv.35. § (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

 

Nyilvánosság

 

Fgytv.36. § (1) Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozni.

Sz.31. § (1) A nyilvánosságra hozatalról- amennyiben annak jogszabályban előírt feltételei fennállnak-  a fogyasztónak az Fgytv. 36.§ (5) bekezdésében tett értesítése alapján az eljáró tanács javaslatára a békéltető testület elnöke dönt. Döntését az határozat irattári példányára feljegyzi.

(2) A békéltető testület elnöke haladéktanul intézkedik a nyilvánosságra hozatal megszüntetéséről, ha a nyilvánosságra hozatal feltételeit illetően  utóbb olyan tények jutnak a békéltető testület tudomására, amelyek alapján a  további nyilvánosságra hozatal nem indokolt.

 

 

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha a 34. § (2) bekezdése szerint annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

Sz.32. §  A nyilvánosságra hozatal mellőzése érdekében a vállalkozásnak írásban értesítenie kell a békéltető testület arról, hogy a bíróságtól az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte.

 

A döntések végrehajtása

 

(3) Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(4) A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(5) A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet.

Sz.33.§ A fogyasztónak az értesítést írásban kell megtennie,  legkorábban a határozat kézhezvételét követően a teljesítésre megszabott határidőt követő napon.

 

Közérdekú adatok, közzététel

 

 

Fgytv. 36/A. § A békéltető testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek.

Fgytv. 36/B. § A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. § (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. § (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.

 

Sz.34.§ A békéltető testület elnöke negyedévente/havonta[2] megküldi elektronikus úton az eljárást akadályozó vállalkozásoknak a Fgytv. 36/B §-ban foglalt adatait a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, közzététel végett.

 

36/C. § (1) A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy - valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja.

(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a nála megtett alávetési nyilatkozatokról nyilvántartást vezet.

(3) A békéltető testület az illetékességi területén székhellyel rendelkező vállalkozások nála megtett alávetési nyilatkozatairól nyilvántartást vezet.

(4) Ha a fogyasztó bizonyítja, hogy a fogyasztói jogvita alapjául szolgáló szerződést arra tekintettel kötötte, hogy a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában vállalta, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát, a vállalkozást e nyilatkozata - az abban meghatározott feltételekkel - köti az adott eljárásban akkor is, ha nem tett az (1) bekezdés szerinti általános alávetési nyilatkozatot. A vállalkozás mentesül e nyilatkozat kötőereje alól, ha bizonyítja, hogy azt a szerződéskötésig a vállalással azonos módon visszavonta.

 

Sz.35.§ A békéltető testület elnöke haladéktalanul bejelenti a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a Fgytv. 36/C § (1) bek. alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozás nevét és székhelyét.

 

Fgytv. 37. § (1) A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. A békéltető testület eljárási szabályzata nem lehet ellentétes a (2) bekezdés szerinti országos eljárási szabályzat rendelkezéseivel.

(2) A békéltető testületek az egységes gyakorlat kialakítása érdekében valamennyi békéltető testület képviselőjének részvételével az eljárás egészére vagy egyes eljárási kérdésekre vonatkozóan országos eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet az igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.

Fgytv.37/A. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a békéltető testületek által megküldött adatok alapján - az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

a) a békéltető testületek címe és telefonszáma,

b) a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listái,

c) a 26/A. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a békéltető testületek eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,

d) a 36/A. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,

e) a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 36/B. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,

f) az egyes békéltető testületeknél a 36/C. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges korlátozásának megadásával, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett jegyzék, továbbá

g) a 37. § szerinti eljárási szabályzatok.

(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján közzé kell tenni

a) a békéltető testületek címét és telefonszámát,

b) a békéltető testületek tagjainak a 23/A. §-ban meghatározott listáit,

c) a 36/C. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás alapján a nála általános alávetési nyilatkozatott tett vállalkozások jegyzékét az alávetés esetleges korlátozásának megadásával, továbbá

d) a 37. § szerinti eljárási szabályzatokat.

 

 

Sz.36.§ A békéltető testület elnöke haladéktalanul megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, illetőleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának az Fgytv. 37/A § /1/ és /2/ bekezdésében foglalt adatok változása esetén a változásokat, azok közzététele érdekében.

Zalaegerszeg, 2012. január 1.

dr. Molnár Sándor

Zala Megyei Békéltető Testület elnöke






Belépés
Név:
Jelszó:
OK
Köszöntő
Gyakran ismételt kérdések
Fogyasztók által gyakran feltett kérdések és válaszok
Fogyasztóvédelmi szervezetek
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Európai Fogyasztók szervezete
Fogyasztóvédelmi egyesületek Országos szövetsége
Európai Fogyasztói Központ
Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
Társadalmi Unió
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Jogszabálygyűjtemény
Fogyasztóvédelmi jogszabályok
Fogyasztóvédelmi törvény
Cikkek, kiadványok
Beszámolók
A Békéltető Testületek 10 éve
Alternatív vitarendezés határon innen és túl
Alávetési nyilatkozat nyomtatvány
NGM tájékoztató
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendezvények
10 éves a békéltető testület rendezvény
TESTÜLETEK  ·  TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS MENETÉRŐL  ·  KÉRELEM BENYÚJTÁSA  ·  LINKGYŰJTEMÉNY  ·  ALÁVETÉSI NYILATKOZATOK  ·  EGYÜTT NEM MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK

A honlap a
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
támogatásával jött létre.